FAK Fuvarozók Adóklubja

Tájékoztató a végtörlesztéshez adható adómentes munkáltatói pénzkölcsön, vissza nem térítendő támogatás kivezetéséről
2012-01-10

Az állami adóhatóság honlapján 2011. december 12-én közzétett, a munkavállaló végtörlesztéséhez adható munkáltatói kamatkedvezményes hitelről, vissza nem térítendő támogatásról szóló tájékoztató - törvénymódosítás következtében - több ponton az alábbiak szerint módosul.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a végtörlesztésre adómentesen adható munkáltatói pénzkölcsönre (Szja tv. 72. § (4) bekezdés o) pont) és vissza nem térítendő támogatásra (Szja tv. 1. számú melléklet 2.8. pont) vonatkozó rendelkezései jogszabályváltozás miatt (a módosítást a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény tartalmazza) 2011. december 31-ét követően nem alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az a juttatás minősülhet adómentesnek, amelyek folyósítása legkésőbb december 31-én megtörtént.

Nincs akadálya azonban annak, hogy a munkáltató 2012. január 1-én vagy azt követően adjon az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja alapján kedvezményes hitelt a munkavállalójának (akár végtörlesztésre), feltéve természetesen, hogy az f) pont kritériumai maradéktalanul megvalósulnak. Kiemelendő, hogy ilyenkor figyelemmel kell lenni a méltányolható lakásigény mértékére.

Amennyiben a nyújtott munkáltatói hitelre, támogatásra a fentiek alapján kedvezményes adójogi szabály nem alkalmazható, úgy a kapcsolódó közterheket meg kell fizetni. Kamatkedvezményes pénzkölcsön esetén a személyi jövedelemadó a kifizetőt (a hitelt nyújtó munkáltatót) terheli, melynek alapja a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese, mértéke 16 százalék. Az adóköteles vissza nem térítendő támogatás a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként viseli az adót.

Természetesen adóköteles munkáltatói hitel, támogatás folyósítható 2011. december 31-ét követően is.

Forrás: NAV

Nem számlázott engedményekhez kapcsolódó korrekciók a társasági adóban 2011-től
Új!
Letöltés

------
Tájékoztató az adóelőleg levonására vonatkozó szabályok változásáról a 2012. adóévben
Új!
Letöltés

------

Tájékoztatás a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illeték 2012. január 1-jétől hatályos szabályairól
Új!
Letöltés

------
Tájékoztató a baleseti adóról
Új!
Letöltés

------
Tájékoztató a béren kívüli juttatásokat érintő változásokról
Új!
Letöltés

------

ÚTMUTATÓ
a 2012-ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet
gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból
érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez
Letöltés

------

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő
számlaszámok (IBAN számlaszámok) 2012. január 1-től érvényes jegyzéke
Letöltés

------


A családi kedvezményre vonatkozó szabályozás 2012. január 1-jétől életbe lépő változásai
Letöltés

------

2012. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
407Ft/l
Gázolaj
443 Ft/l
Keverék
434 Ft/l
LPG autógáz
234Ft/l

------
2011. december 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárak

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
400 Ft/l
Gázolaj
422 Ft/l
Keverék
428 Ft/l
LPG autógáz
224 Ft/l

------
2011. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárak

Miután 2011. november 1-jétől az üzemanyag célú gázolaj jövedéki adója megemelkedett, ezért az üzemanyagárak november hónapra a következők szerint számolhatók el:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
400 Ft/l
Gázolaj
407 Ft/l
Keverék
427 Ft/l
LPG autógáz
223 Ft/l

------

2011. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
385 Ft/l
Gázolaj
372Ft/l
Keverék
412 Ft/l
LPG autógáz
220 Ft/l
------

2011. szeptember 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
391 Ft/l
Gázolaj
379Ft/l
Keverék
418 Ft/l
LPG autógáz
221 Ft/l
------

2011. augusztus 1-je és augusztus 31-e között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
373 Ft/l
Gázolaj
365 Ft/l
Keverék
400 Ft/l
LPG autógáz
221 Ft/l
------

2011. július 1-je és július 31-e között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
387 Ft/l
Gázolaj
370 Ft/l
Keverék
413 Ft/l
LPG autógáz
222 Ft/l
------

2011. június 1-je és június 30-a között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
389 Ft/l
Gázolaj
379 Ft/l
Keverék
417 Ft/l
LPG autógáz
221 Ft/l
------

2011. május 1-je és május 31-e között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
380 Ft/l
Gázolaj
379 Ft/l
Keverék
408 Ft/l
LPG autógáz
218 Ft/l
------

2011. április 1-je és április 30-a között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
369 Ft/l
Gázolaj
367 Ft/l
Keverék
397 Ft/l
LPG autógáz
218 Ft/l
------

2011. március 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárak
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
368 Ft/l
Gázolaj
364 Ft/l
Keverék
395 Ft/l
LPG autógáz
217 Ft/l
------

2011. február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
365 Ft/l
Gázolaj
355 Ft/l
Keverék
392 Ft/l
LPG autógáz
216 Ft/l
------

2011. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin
350 Ft/l
Gázolaj
339 Ft/l
Keverék
377 Ft/l
LPG autógáz
201 Ft/l


Forrás: NAV
----------------------------

Adóelőleg nyilatkozat -adójóváírás 2011
Új letölthető dokumentum
Letöltés>>

----------------------------

Adóelőleg nyilatkozat -személyi kedvezmény 2011
Új letölthető dokumentum
Letöltés>>

----------------------------

Adóelőleg nyilatkozat -családi kedvezmény 2011
Új letölthető dokumentum
Letöltés>>

----------------------------

Adóelőleg nyilatkozat -költségek 2011
Új letölthető dokumentum
Letöltés>>

----------------------------

2011. évre kiállítandó adatlap a magánszemély
munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor
Új letölthető dokumentum
Letöltés>>

Kitöltési útmutató
Letöltés>>
----------------------------

Fizetendő járulékok 1999-2010
Részletek >>
----------------------------

Tájékoztató a társasági adóalanyok 2010. adóévi adókötelezettsége megállapításának új szabályairól
Részletek >>

----------------------------
Áru- és személyszállító vállalkozások
munkaügyi- és
bérelszámolási kérdései konferencia anyaga
Részletek >>
----------------------------

Az alkalmi munkavállalás új szabályai
Részletek >>
----------------------------

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
2010. junius 2.
Kérdések-válaszok
Részletek >>
----------------------------

Közösségi adószám megerősítése
Részletek >>
----------------------------

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
2010. március 3.
Részletek >>

----------------------------

A tevékenységre
jellemző kereset
Részletek >>

----------------------------

Tájékoztatás a fizetési kedvezmények szabályait érintő változásokról

2012-01-10

Az egyes adótörvények és az azzal összefügg, egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény a fizetési kedvezményi eljárásokat érintően egyes szabályokat módosított, melyeket az alábbiak szerint foglalunk össze.

1. A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekrő szóló 1990.évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdésének változása okán az eddigi 2.200 forintról 3.000 forintra emelkedik.

2. Az adók módjára behajtandó köztartozásokra az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (továbbiakban Art.) 161. § (9) bekezdése alapján az adóhatóság fizetési könnyítést továbbra sem engedélyezhet, és a tartozást továbbra sem mérsékelheti, illetőleg - a szabálysértési helyszíni bírság kivételével - nem minősítheti behajthatatlannak, azonban a jogszabály további (9a)-(9d) bekezdésekkel egészült ki, melyek a behajtást kérő hatáskörébe telepítik a kérelem elbírálását, emellett egyértelműen meghatározzák a behajtást kérő és az adóhatóság közötti hatásköri megoszlást és a követendő eljárási rendet.

3. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában az Art. 133. § (10) és 134. § (4) bekezdéseinek változása okán fizetési könnyítés és mérséklés nem engedélyezhető.

4. Az Art. 175. § (9) bekezdésének módosulása okán fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatják be az alábbi adózói körbe tartozó ügyfelek:

• munkáltató
• kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is)
• állami foglalkoztatási szerv
• kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó
• Magyarországon bejegyzett egyház
• szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó
• a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett
• Art. 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó.

Ezen módosuló rendelkezések 2012. január 1-jétől lépnek hatályba.

A fizetési kedvezmények alapvető szabályairól a 30. számú Információs Füzet nyújt részletes tájékoztatást, amely az Adózási Információk – Információs Füzetek menüpont alatt található a NAV oldalán.

(Forrás: NAV)

Október 20. nem a végső határidő!
2011-10-17

Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján visszaigényelhető áfát a vállalkozások akár október 20-ig, akár a későbbiekben benyújtott bevallásaikban visszakérhetik. A ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfát tehát a legegyszerűbben a soron következő bevallásban, az adózóra vonatkozó általános szabályok szerint lehet visszaigényelni. Ha a vállalkozás a bírósági döntés alapján visszaigényelhető áfát október 20-ig nem kéri vissza, akkor az nem vész el, ahhoz a vállalkozás későbbi időpontban is hozzájuthat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindazonáltal felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy külön kérelemben is visszaigényelhetik a negatív áfát. A kérelem benyújtásának legvégső határideje 2011. október 20. A kérelem benyújtására az áfabevallások, a 1065 , illetve 1165 számú nyomtatványok szolgálnak. A kérelemben az utolsó bevallás adatait meg kell ismételni, illetve a külön kérelem lapot (1065-KER, 1165) is ki kell tölteni.

Az adózók a legkésöb 2011. október 20. napjáig benyújtott kérelemben ismételt ellenőrzést kérhetnek, ha az állami adóhatóság a korábbi ellenőrzés során azért sújtotta őket adóbírsággal és késedelmi pótlékkal, mert olyan adót igényeltek vissza, amely kifizetetlen számlához kapcsolódott. Az ismételt ellenőrzés során az állami adóhatóság kizárólag a pénzügyileg nem rendezett tételekre eső adóbírság és késedelmi pótlék felülvizsgálatát végzi el.

Forrás: NAV

Hogyan igényelhető vissza a kifizetetlen beszerzésekhez kapcsolódó áfa?
2011-10-10

Az Európai Unió Bíróságának 2011. július 28-án kihirdetett döntése értelmében a jogalkotó a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszaigénylését kizáró szabályt hatályon kívül helyezte, és speciális eljárási szabályok mellett lehetővé tette az áfa visszaigénylését.

E rendelkezések szerint a kifizetetlen beszerzésekhez kapcsolódó áfát a vállalkozások a következő módokon kérhetik vissza:
A 2011. szeptember 27-ét megelőzően utoljára esedékes és beadott áfaásban - ki nem fizetettség miatt - szereplő negatív áfát a havi és a negyedéves bevallók a 2011. október 20-ig benyújtandó, az éves bevallók pedig a 2012. február 25-ig esedékes áfaásban igényelhetik vissza.

A vállalkozás megteheti azt is, hogy nem a soron következő bevallásában, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz benyújtott külön kérelemben igényelje vissza ezt a negatív áfát 2011. október 20-ig, mely határidő jogvesztő. A kérelem benyújtására az adóhatóság az általános forgalmi adó bevallásra szolgáló 1065, illetve 1165 számú nyomtatványokat tette alkalmassá, egy igénylésre szolgáló kérelem lappal kiegészítve (1065-KER, 1165A kérelemre történő visszaigénylés útját választó adózóknak nem szükséges megvárniuk a legközelebbi bevallásuk esedékességét, hanem azt 2011. október 20-ig bármikor benyújthatják.

A vállalkozás akkor sem veszíti el a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfát, ha a fentiekben ismertetett egyik módon sem él a visszaigénylés lehetőségével. Ebben az esetben a negatív áfát a későbbiekben benyújtott bevallásában a fizetendő adót csökkentő tételként számolhatja el, illetve a bevallásban az általános törvényi feltételek mellett igényelheti vissza.

Ismételt ellenőrzés iránti kérelem benyújtására 2011. október 20-ig van lehetőség, kizárólag a korábban megállapított jogkövetkezmények (adóbírság, késedelmi pótlék) felülvizsgálata céljából.

A jogosulatlan igénylések megakadályozása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a visszaigénylésre vonatkozó kérelmeket és bevallásokat a levonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylatok tartalmi hitelességét is vizsgálva, fokozottan ellenőrzi.

(Forrás: NAV)

Tájékoztató az általános forgalmi adó bevallásban pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt visszaigénylési jogot nem érvényesítő adóalanyok részére - az Európai Unió Bírósága C-274/10. számú ítélete nyomán - megnyílt visszaigénylés lehetőségéről
2011-10-10

1. A jogszabályi háttér bemutatása
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa-törvény) kifogásolt rendelkezése - a 186. § (2) bekezdése - szerint ahhoz, hogy az áfa-alany a negatív előjelű elszámolandó adójának kiutalását kérhesse, a visszaigénylésre jogosító küszöbérték elérése mellett annak a további feltételnek is teljesülnie kellett, hogy az adóalany által visszaigényelni szándékozott összeget kitevő beszerzések a bevallás esedékességének időpontjáig ki is legyenek fizetve. Amennyiben az áfa-bevallás beadásakor volt olyan beszerzés, amit az áfa-alany nem fizetett meg a számlakibocsátónak, akkor a bevallásban szereplő negatív áfát ezen számla(ák) áfa-tartalmával csökkentenie kellett (ún. megfizetettségi szabály).

Az Áfa-törvénybeli szabályozás azt lehetővé tette, hogy bár kiutalást a kifizetetlen beszerzési számlák áfa tartalmára vonatkozóan az adóalany nem kérhetett, azzal a visszaigénylésének összegét csökkentenie kellett, azonban ezeket a kifizetetlen áfákat továbbgörgethette (mint a következő bevallási időszakban a fizetendő adót csökkentő tételt) a következő áfa-bevallási időszakra.

Az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: Európai Bíróság) a C-274/10. számú ügyben hozott, 2011. július 28-án kihirdetett döntése szerint Magyarországnak a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszaigénylését kizáró szabálya [az Áfa-törvény 186. § (2)-(4) bekezdése] nincs összhangban a közösségi joggal. Magyarország az Európai Bíróság döntését tudomásul vette, a vitatott rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az áfa-bevallásban szerepeltetett negatív előjelű elszámolandó adóösszegből – a közösségi jogba ütköző, megfizetettségi szabály miatt – vissza nem igényelt adó tekintetében alkalmazandó eljárási rendről az Áfa-törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvényben (továbbiakban: módosító törvény) rendelkezett.

Eszerint, azon adóösszeget, amelyre az adózó a módosító törvény hatálybalépését (2011. szeptember 27-ét) megelőzően utoljára esedékes, benyújtott általános forgalmi adó bevallásában (továbbiakban: bevallás) az Áfa-törvény - módosító törvénnyel - hatályon kívül helyezett 186. § (2)-(4) bekezdése alapján [valamint a korábban hatályos 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-törvény) 48. § (7) bekezdése alapján], - kizárólag a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt - visszaigénylési jogát nem érvényesíthette, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - benyújtott kérelmében igényelheti vissza, vagy e 2011. október 20-ai határidőtől függetlenül a rá vonatkozó szabályok szerinti bevallásában a fizetendő adót csökkentő tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát érvényesítheti. A kérelem az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából bevallásnak minősül. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

A kiutalás tehát nem lesz automatikus, hanem az adózónak kell kérelmeznie azt. Az adóalanyoknak számolni kell azzal, hogy ebből a visszaigényelt összegből - a visszatartási szabályoknak megfelelően - csak az adóalany esetleg fennálló adótartozását (ideértve az önkormányzati adóhatóságnál fennálló tartozást, az adók módjára behajtandó köztartozást is) meghaladó rész kerülhet ténylegesen kiutalásra (a többi a fennálló adótartozásra számolandó el). Az ismertetett szabályok alapján a következőket kell szem előtt tartani:

2. Ki élhet a visszaigénylés lehetőségével?
a) Az az általános forgalmi adó alany (adózó), akinek/amelynek a módosító törvény hatálybalépését megelőzően utoljára esedékes bevallása a törvény hatálybalépése napjáig be volt nyújtva (így egy éves bevallónál 2010. évről 2011. február 25-éig esedékes 1065 számú éves bevallás, negyedéves bevallónál a második negyedéves, 2011. július 20-áig esedékes 1165 számú bevallás, havi bevallónál a módosító törvény hatálybalépése napját megelőző, szeptember 20-ai esedékességű augusztus havi bevallás benyújtottsága a feltétel), és
b) az adózó az a) pont szerinti bevallásban pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adót tüntetett fel, mellyel csökkentenie kellett (és csökkentette) a visszaigényelhető adóját, vagy a rá irányadó értékhatárt a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó összegére tekintettel nem érte el, és emiatt negatív előjelű elszámolandó adóját nem tudta visszaigényelni.

3. Milyen módon lehet érvényesíteni a visszaigénylést az Európai Bírósági ítéletre alapozva?

3.1. Igénylés az adózóra irányadó szabályok szerinti soron következő bevallásban
A visszaigénylés legegyszerűbb módja az összegnek a módosító törvény hatálybalépését követően először - havi és negyedéves bevallók esetében 2011. október 20-áig, éves bevallók esetében 2012. február 25-éig - esedékes bevallásban való szerepeltetése, mely összeg figyelembevételével végzett adóelszámolás eredményeként keletkezett negatív különbözet az összeghatár elérése esetén visszaigényelhető, függetlenül a beszerzések kifizetettségétől.

Ezt a visszaigénylést az általános forgalmi adó bevallására rendszeresített nyomtatvány (2011. évre vonatkozóan a 1165. számú) kiegészítő adatlappal (1165-06. lappal) ellátott verziójában tudják megtenni.
Amennyiben a visszaigénylési jog érvényesítése a módosító törvény hatálybalépését követően esedékes bevallás keretében valósul meg, úgy a visszaigényelt összeg kiutalására az Art. 37. § (4) bekezdésében foglaltak irányadóak.

3.2. Kérelemre történő igénylés
Az adózónak lehetősége van arra is, hogy visszaigénylési jogát az adóhatóság által erre a célra rendszeresített kérelem benyújtásával érvényesítse, melyben levezeti a számára járó visszaigényelhető adóösszeget. Erre a célra az adóhatóság az adózók által egyébként is használatos, az általános forgalmi adó bevallásra szolgáló 1065 illetve 1165 számú nyomtatványokat tette alkalmassá, rendszeresítve hozzá kiegészítésül egy, ezen külön jogcímen történő igénylésre szolgáló kérelem lapot (1065-KER, 1165-KER). A kérelemre történő visszaigénylés útját választó adózóknak nem szükséges megvárni a legközelebbi bevallásuk esedékességét, hanem ezen út választása esetén a kérelmet legkésőbb 2011. október 20-ig be kell nyújtani az adóhatósághoz. E határidő jogvesztő, ezt követően a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adót nem lehet külön kérelemben igényelni, annak rendezésére már csak a módosító törvény hatálybalépését követően először esedékes bevallás keretében (vagy az elévülési időn belül, egy ezt követő bevallásban) lesz mód. Külön kérelmet elsősorban az éves bevallóknak célszerű benyújtaniuk, de az évközi bevallás benyújtására kötelezett adózók számára is nyitva áll ez a lehetőség.
Fontos, hogy abban az esetben, ha az adózó visszaigénylési jogát az említett kérelem benyújtásával érvényesíti, akkor a módosító törvény hatálybelépését követően benyújtott bevallásában az ily módon visszaigényelt összeget a fizetendő adót csökkentő tételként már nem számolhatja el.
A kérelem lappal kiegészített bevallások elektronikus úton, valamint az Internetes kitöltő programmal kitöltött és kinyomtatott (2D-vel ellátott) papíralapú bevalláson, illetőleg az adóhivatal ügyfélszolgálatain az ügyfél számára kinyomtatott nyomtatványon nyújthatók be (az adózóra vonatkozó benyújtási módnak megfelelően). A kérelem lappal kiegészített bevallást nyomtatvány-forgalmazótól beszerezhető bizonylaton benyújtani nem lehet.
A kérelem lapot a 1065 és a 1165 számozású áfa-bevallások mellékleteként - az erre alkalmas nyomtatvány-verzióban - töltheti ki az adózó. A kitöltés során a bevallás főlapjának (C) blokkjában az erre szolgáló (C-274/10. EUB ítélet miatti kérelem benyújtása esetén) mező „X” értékű megjelölésével kell az adózónak meghatároznia, hogy a módosító törvény 1. § (1) bekezdése szerinti kérelmet tölti ki.

Amennyiben a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóösszeg figyelembe vételével – azaz ennek csökkentő tételkénti elszámolása mellett – az adózónak korábban is megnyílt volna a visszaigénylési joga (azaz elérte a gyakorisága szerinti visszaigénylési értékhatárt), de az adózó saját döntése szerint nem igényelte azt vissza, úgy a kérelmet az adóhatóság elutasítja.
A módosító törvény 1. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adózó visszaigénylési jogát kérelem benyújtásával érvényesíti, a visszaigényelt általános forgalmi adót 30 napon belül, ha a visszaigényelt összeg az egymillió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni.

Mindkét említett visszaigénylési módra egyaránt vonatkozik az, hogy olyan esetben, ha az adózó visszaigénylési jogával azért nem tudott élni a módosító törvény hatálybalépését megelőzően, mert a pénzügyileg nem rendezett beszerzéseire jutó adóra tekintettel csökkentenie kellett a negatív előjelű elszámolandó adóját, és emiatt a rá irányadó visszaigénylési összeghatárt nem érte el, akkor a módosító törvényben foglaltakra tekintettel a pénzügyileg nem rendezett tételekre jutó adón felüli, az utolsó esedékes bevallásban az értékhatárra tekintettel még nem igényelhető adó összeget is (tehát a teljes negatív különbözetet) visszakérheti, amennyiben az értékhatárt a módosító törvény alapján a megfizetetlen tételekkel együttvéve már eléri.
Mind a kérelemben, mind a módosító törvény hatálybalépését követően esedékes bevallásban érvényesített visszaigényelt összegre az adóhatóság az Art. 151. § (2) bekezdése alapján visszatartási jogot gyakorolhat.

4. A visszaigénylések kiemelt adóhatósági kontrollja
A jogosulatlan igénylések megakadályozása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a módosító törvény által lehetővé tett mindkétféle igényérvényesítést, így a hatálybalépést követően benyújtott kérelmeket, valamint a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó visszaigénylését tartalmazó bevallásokat fokozottan ellenőrzi. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve a kérelmekben, valamint a hatálybalépést követően benyújtott bevallásokban történő visszaigénylésekre specializáltan továbbfejlesztett kiválasztási rendszert működtet.

Amennyiben a kérelem, illetőleg a módosító törvény hatálybalépését megelőzően utoljára esedékes és benyújtott bevallás adatai alapján megállapítható, hogy a visszaigénylés nem felel meg a módosító törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek (például a kérelem határidőt követő benyújtása, a módosító törvény hatályba lépését megelőzően utoljára esedékes bevallás hiánya, hatálybalépést megelőzően utoljára esedékes bevallásban pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó áfa feltüntetésének hiánya vagy befizetési kötelezettséget eredményező elszámolandó adó kimutatása stb.), az állami adóhatóság a bevallásnak minősülő kérelmet automatikusan - feldolgozás nélkül - elutasítja. A fentiek alapján megállapítható, elutasításra okot adó körülmények hiányában a kérelem benyújtásával érvényesíteni kívánt visszaigénylés jogszerűségét az ellenőrzési szakterület vizsgálja meg.

Az állami adóhatóság az ellenőrzéseket az általános szabályok szerint folytatja le, vizsgálja a bevallásokban feltüntetett adatok helytállóságát, valóságtartalmát, különös figyelmet fordít a korábbi időszak(ok)ból származó csökkentő tételek eredetének, helytállóságának, a levonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylatok tartalmi hitelességének vizsgálatára.

5. Korábbi jogkövetkezmények alóli mentesülés kérelemre

A módosító törvény 1. § (2) bekezdése alapján, az adózó a 2011. október 20. napjáig benyújtott kérelmében – a módosító törvény hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó bevallásának kizárólag a korábban megállapított jogkövetkezmények felülvizsgálata céljából – ismételt ellenőrzését kérheti az állami adóhatóságtól, ha a korábbi ellenőrzés alapján az Áfa-törvény módosító törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)-(4) bekezdésének (vagy a régi Áfa-törvény 48. § (7) bekezdésének) alkalmazása következtében (a megfizetettségi feltétel miatt) terhére jogerős határozattal adóbírság, késedelmi pótlék került megállapításra. Ezen kérelmet az adózó akkor is benyújthatja, ha nem él az adó visszaigénylés előzőekben említett lehetőségével. E határidő szintén jogvesztő.

A módosító törvény 1. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján történő ismételt ellenőrzés során az állami adóhatóság korábbi határozatainak felülvizsgálata kizárólag a pénzügyileg nem rendezett tételekre alapozott megállapításra eső adóbírság és késedelmi pótlék felülvizsgálatára, meghatározására irányul. Ezen eljárás során a megfizetettségi szabály alkalmazásával megállapított adókülönbözet visszarendezésére nem kerül sor.

Forrás: NAV

Tájékoztató a munkavégzés ellátásához szükséges helyi bérlet juttatásáról
2011-10-05


[Szja tv. 4.§ (2) bekezdés]
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 4.§-ának (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a munkáltató a tevékenységében közreműködő magánszemély (munkavállaló) részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít.

Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a munkavállaló feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat igénybevétel mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg.

A helyi bérlet biztosítása pl: a kézbesítők, szociális gondozók esetében a napi munkavégzés feltétele, így annak juttatása a tevékenység ellátásához biztosított dolognak tekinthető akkor, ha a munkavállaló napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi a tevékenységét, és ez a munkaköri leírásából is egyértelműen kiderül. Ezekben az esetekben a munkáltató a munkavégzés ellátása érdekében biztosítja a helyi közlekedési bérletet.

Az ilyen és más hasonló pl: postás, ellenőr, védőnő stb.. munkakörben dolgozó személyek esetében a bérlet magáncélú hasznosítása nem zárható ki.

Az szja-törvény 71.§ (1) bekezdésének f) pontja szerinti helyi bérlet juttatást (béren kívüli juttatást) a felek közötti jogviszony alapozza meg és nem a munkavégzéshez biztosított eszközön végzett magáncélú használatot rendeli adóztatni, hanem általában a magáncélú használatot.
Mindezekre tekintettel egymástól elválasztható a tevékenység hatókörében felmerülő bérlethasználat és a béren kívüli juttatásként személyes használatra biztosított bérlet adókötelezettsége.

A fenti okok miatt a munkavállalóknak nem kell a munkaidő végeztével a bérletet leadni.

A helyi bérlet biztosítása, azon munkavállalók esetében, akiknél a munkavégzéshez elengedhetetlen, dologi kiadásnak minősül, a kifizetőt személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli.

Átalakulással megszerzett és behajthatatlanná vált követelés
[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pont]
2011-09-23


Egy gazdasági társaság (a továbbiakban: fennmaradó társaság) üzleti évének lezárását megelőzően szétválással átalakult. Az átalakulás kiválás útján valósult meg, amelynek során bizonyos követelések a kiválással létrejövő jogutódhoz (a továbbiakban: kiváló társaság) kerültek, majd a későbbiekben behajthatatlanná váltak.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 141. § (3) bekezdése értelmében a fennmaradó társaság az átalakulás során nem szűnik meg, a vagyonmérlegeit a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el. A fennmaradó társaság a vagyonmérlegek mérlegforduló napján az üzleti év zárásához kapcsolódó értékelési eljárásokat - mintha beszámolót készítene - igyelembe veszi (például értékcsökkenés elszámolása, a követelésre értékvesztés elszámolása). Ebből következően a fennmaradó társaság vagyonmérlegeiben a követelés az átalakulást megelőző utolsó üzleti év mérlegében szereplő értékkel, vagy a vagyonmérleg-tervezet alátámasztására készült évközi zárlat alapján megállapított értékkel szerepel.

Ha a fennmaradó társaság a követelésre értékvesztést számol el, annak kimutatására az év közbeni átalakulás miatt készített vagyonmérlegben kerül sor. Amennyiben a fennmaradó társaságnál értékvesztett követelést a kiválás során a kiváló társaság szerzi meg, úgy ez a követelés a kiváló társaság könyveibe az értékvesztéssel csökkentett értéken kerül be (ezen követeléssel kapcsolatban - nyitáskor- értékvesztés nem kerül kimutatásra). Így, ha a kiváló társaság ezt a követelést az Szt. szerinti behajthatatlanság miatt leírja a későbbiekben, akkor a követelés a leértékelt értéken kerül egyéb ráfordításként elszámolásra.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdés gy) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pontja értelmében csökkenti az adózás előtti eredményt a követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összege.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (3) bekezdése rögzíti, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutódot megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Ebből következően az olyan követelések tekintetében, amelyek korábban a jogelőd társaság könyveiben szerepeltek a jogutód vállalkozás a behajthatatlan követelésre vonatkozó szabályokat a jogelőddel azonos módon kezeli és a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adóalap csökkentő tételt úgy alkalmazza, mintha az átalakulás nem történt volna meg.

Figyelemmel arra, hogy a követelések az átalakulás után válnak behajthatatlanná, a fennmaradó társaság adózás előtti eredményét növeli, a kiváló társaság adózás előtti eredményét pedig csökkenti a követelésre elszámolt értékvesztés összege, feltéve, hogy a fennmaradó társaság az értékvesztés összegével alkalmazta a növelő tételt (nyilvántartott értékvesztés).

Például, ha a kiválás 2011.04.01-jén történt, s a fennmaradó társaság 100 egység követelésre 30 egység értékvesztést számolt el 2011-ben márciusig, akkor a követelés 70 egységen kerül a kiváló társaság vagyonmérlegében kimutatásra. Ha a kiváló társaságnál ez a megszerzett, értékvesztett követelés a 2011.04.02.-2011.12.31. közötti adóévében – az Szt. szerinti minősítés alapján – behajthatatlan követelésként leírásra kerül, akkor egyéb ráfordításként 70 egységet számolhat el, és csökkentheti az adózás előtti eredményét a követelésre (a fennmaradó társaság által) elszámolt 30 egység értékvesztéssel, amely 30 egységgel értékvesztés címén növelt a fennmaradó társaság.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731253/2011.]

A Nemzeti Sport Intézet honlapjáról, látvány-csapatsportok támogatása menüpontról letöltendő sportfejlesztési programot kell elkészíteni a támogatást igénylőknek, majd 2011. szeptember 15-éig...
2011-09-09

A dokumentum letöltése >>

Emelkedik a gázolaj jövedéki adója, de van megoldás!

Mint már bizonyára Ön isértesült róla, a magyar kormány november 1-jétől a jelenlegi literenkénti 97,35 forintról 110,35 forintra emeli a gázolaj jövedéki adóját. Hogy ez a változás egyetlen kedvezményezett csoportot se érintsen hátrányosan, ezzel párhuzamosan megnövelik a jövedéki adóból visszaigényelhető összeg mértékét 6,50 Ft-ról 19,50/l Ft-ra

Egy kis papírmunka Önnek, a vállalkozások viszont akár 468.000Ft-ot* takaríthatnak meg járművenként évente!

A jövedéki adó (6,50 Ft/l) 2011. január elsejétől minden 7,5 t össztömeg feletti jármű esetén visszaigényelhető (a meghatározott feltételek megléte mellett).

Ez egy olyan költségtakarékosság, amit nem szabad kihagyni!
Weboldalunkon, a szakmai aktualitások rovatban, és a Csak FAK-tagoknak szóló belső oldalakon megtalálja a jövedéki adó visszaigényléséhez szükséges összes fontosabb információt, amire szüksége lehet.
Amennyiben további kérdése lenne, az alábbi (kapcsolat modulban is megtalálható) elérhetőségeinken várjuk megkeresését:

Fuvarozók Adóklubja
Kiss Erzsébet

Cím: 1108 Budapest, Újhegyi út 3/A-5.
Tel.: +36-1-264-5040/359: +36-30-683-1604

info@fuvarozokadoklubja.hu

Vagy további részletekért kattintson az alábbi logóra!



*Ha a vállalkozásnak 24 t-s járműve van, a jármű futásteljesítménye éves szinten 80.000 km, és átlagos fogyasztása 30 l/100 km.

Jövedéki adó visszaigénylése Elektronikus regisztrációs nyomtatvány a NAV honlapján
2011-04-11

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jövedéki Főosztályának tájékoztatása szerint a vámhatóság honlapjáról letölthető a VPOP_J21 "Kérelem a vámhatósági nyilvántartásba vételhez a kereskedelmi gázolaj felhasználása utáni adó-visszaigénylés érvényesítéséhez" elnevezésű elektronikus nyomtatvány és kitöltési útmutatója.
A VPOP_J21 nyomtatvány, és a VPOP_J21 HELP kitöltési útmutató, mely megkönnyíti a vámhatósági nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását, az alábbi linkre kattintva érhető el:

VPOP J21 nyomtatvány és kitöltési útmutató

A nyomtatvány kitöltéséhez szükséges programokat (mindkettő szükséges), letöltheti, ha rájuk kattint!

JAVA

ÁNYK- AbevJava


A nyomtatvány az előbb említett programokkal elektronikusan is benyújtható, mindössze egy Ügyfélkapu regisztráció szükséges hozzá, amit ingyenesen, bármelyik területileg illetékes okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, az adóhatóság ügyfélszolgálati irodájában, vagy külképviseleten lehet igényelni.
január 01-től Magyarországon is bevezetésre került a kereskedelmi gázolaj. A hatályos jogszabály alapján a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek esetén kártyás vásárlással, vagy telephelyi vételezéssel beszerzett gázolaj vételárárából literenként 6,50 forint igényelhető vissza, a jogszabályban meghatározott feltételek és hatósági regisztráció mellett.
Amennyiben vállalkozása megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a visszaigényléshez szükséges hatósági regisztrációt - immár elektronikus úton is- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes regionális igazgatóságánál kell teljesítenie.

Tájékoztató a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő százalékos értékű különadó új szabályairól
2011-03-19

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetvemódosításáról szóló 2010. évi XC. törvénynek a különadóra vonatkozó rendelkezéseitegyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításárólóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény azeredeti szabályoktól lényegesen eltérő tartalommal -ismételten beiktatta. Az újrendelkezések 2010. december 30-án lépnek hatályba, ám azokat a 2005. január 1.napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

A teljes dokumentum letölthető itt >>

A garantált bérminimum alkalmazása a gépjárművezetők esetében
2011-03-08

A kötelező legkisebb munkabért (minimálbér) és a garantált bérminimumot a 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
A 2. § (2) bekezdés szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint. Tehát a munkakőrhöz rendeli a végzettséget, ezért még azt a gépkocsivezetőt sem illeti meg a garantált bérminimum, akinek közép, vagy felsőfokú végzettsége van, ha a vállalkozó ezt nem írja elő az alkalmazás feltételéül. Garantált bérminimumot kell alkalmazni viszont abban az esetben, ha a gépkocsivezető rendelkezik az Országos Képzési Jegyzékben szereplő gépjárművezetői szakmunkás végzettséggel. Megjegyzem, hogy ezzel a 600 órás szakiskolai képzést lezáró bizonyítvánnyal csak néhány gépkocsivezető rendelkezik.

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet 3/A. § szerint a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló közúti járművezetői tanfolyamra az vehető fel, valamint elméleti vizsgát az tehet, aki a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettséget megszerezte. Az alapfokú iskolai végzettség megszerzését a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon kell igazolni.
A jogszabály jogosítvány megszerzését alapfokú iskolai végzetséghez köti, a szaktanfolyamok (GKI, ADR, gépkezelői) nem keletkeztetnek középfokú végzettséget.

A cégautóadó és az azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdések 2011-ben
2011-02-16

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezete szabályozzaa cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. Az ebből származó adóbevétel teljesegészébe n a központi költségvetést illeti, és az éves költségvetési törvényben sem kerül "viszszahagyásra" a települési önkormányzatok részére, ellentétben például magával a "rendes" gépjárműadóval.

A teljes dokumentum letölthető itt>>

(Forrás: APEH)

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
2011-02-08

Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:tv.) rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató a szabályok megismeréséhez és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

• mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
• alkalmi munkára.

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási,
állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagyőpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszonyőtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek számít az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

A teljes dokumnetum letölthető itt.

Adóelőleg-nyilatkozatok a 2011. évre

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szjaörvény) 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint az állami adóhatóság nem rendszeresít adóelőleg-nyilatkozatokat.. Az adóelőleg-nyilatkozatok bármilyen írásos formában megtehetőek, ugyanakkor segítségképpen és iránymutatásként a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez az állami adóhatóság az jobb oldali sávban található adóelőlegmintákat készítette el. A nyilatkozat minták tehát nem kötelezően alkalmazandók, illetve azok mind tartalmukban, mind formájukban szabadon módosíthatóak. Így például az adójóváírásról és a személyi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozat akár egy nyilatkozatba is foglalható.
Javasoljuk, hogy a kifizetők és a munkáltatók a magánszemélyek számára csak azon nyilatkozatokat adják át, amelyek a nyilatkozatot tevő magánszemélyek adókötelezettsége szempontjából relevánsak.
Felhívjuk ugyanakkor szíves figyelmét arra, hogy az szja-törvény kötelezi a kifizetőt, a munkáltatót arra, hogy a kifizetést megelőzően tájékoztassa a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat megtételének lehetőségéről, valamint a nyilatkozat megtételének vagy mellőzésének adójogi következményeiről.

(Forrás: APEH)

Már 2010. évre is alkalmazható a százmillió forint árbevételhez kötött társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség menetessége
2010-12-09

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény ábbiakban: Módosító törvény) 40. §módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban:Tao. tv.)26. § (10) bekezdését, illetve a Módosító törvény 43. §-aa Tao. tv.-t a 29/O. §-sal egészítette ki.

A Tao. tv. 26. § (10) bekezdése a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó adóelőleg - adóévben várható fizetendő adó mértékéig történő – kiegészítési kötelezettségéről szól. Európai Uniós és/vagy költségvetési támogatás esetén a várható fizetendő adó adóalapjába nem számít bele a támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg.

Az új szabályozás értelmében a 2010. december 16-át követően - tehát december 17-én, vagy azután - teljesítendő társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség ún. "feltöltési kötelezettség") feltételéül szabott, az adóévet megelőző adóévre vonatkozó, éves szinten számított árbevételi értékhatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik; a feltöltési kötelezettség esetében tehát nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben éves számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot (tehát 100 millió forint, vagy annál kevesebb árbevétellel rendelkezett).

a) a naptári év szerint működő adózók
A naptári év szerint működő adózóknak adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. számú melléklet I/3/A/b)pontja szerint a bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetnie, azaz a 2010-es naptári év tekintetében 2010. december 20-ig.

Tekintettel arra, hogy az árbevételi értékhatárra vonatkozó módosítás 2010. december 16-án lép hatályba, így az új szabály alkalmazására van lehetőség, ha az adózó a feltöltési kötelezettségét 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti. Az ezt megelőző adóelőleg-kiegészítésre (2010. december 16.-a vagy korábbi nap) még az 50 milliós szabályt kell alkalmazni.

b) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók üzleti éve tekintetében akkor kell alkalmazni az új szabályt, ha a feltöltési kötelezettség határideje (adóév utolsó hónapjának 20. napja) 2010. december 17. vagy azt követő nap, és amennyiben az adózó a feltöltést 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti.

Az egyenes ági rokonok, illetve az illetéktörvény 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat I. csoportjában meghatározott örökösök gépjármű és pótkocsi öröklésének illetékkötelezettsége

I.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2010. augusztus 16. napjától hatályos 16. § (1) bekezdés i) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész. (Az Itv. 98. § (1) bekezdése külön rögzíti, hogy ezt a rendelkezést a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.)

A rendelkezést valamennyi vagyontárgyra alkalmazni kell, így ingatlanra éppúgy, mint az ingó dolgok közül a gépjárműre, pótkocsira. Tekintettel arra, hogy a jogszabály semmiféle értékhatárt nem határoz meg, ezért valamennyi vagyontárgyra – annak értékétől függetlenül – alkalmazható az illetékmentesség.

II.
Az Itv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.

Az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat tartalmazza öröklés esetén az öröklési illetékmértékeket. A táblázat I. csoportjába tartozik 2010. augusztus 16. napjától az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője. (Az Itv. 98. § (1) bekezdése külön rögzíti, hogy ezt a csoportbeosztást -az egyenes ági rokonok öröklési illetékmentessége miatt - a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.)

Az Itv. 12. § (1) bekezdése alapján az öröklési illeték összegét az örökösnek jutott tiszta érték alapulvételével kell kiszámítani. Az Itv. 13. § (6) bekezdése kimondja: ha a hagyatékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, akkor ennek értékét az egyéb hagyaték értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Tekintettel arra, hogy a 20 millió forintos mentességet a törvény a hagyaték tiszta értékéből biztosítja az örökösök részére, de a gépjármű, illetőleg pótkocsi értékét a tiszta érték kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni, ezért ez a mentesség gépjármű, illetőleg pótkocsi házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, valamint mostoha- és nevelőszülő általi öröklésére nem vonatkozik. Azaz a cm-enként meghatározott tételes illeték alá eső gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén a kedvezményt akkor sem lehet igénybe venni, ha az örökös által megszerzett egyéb vagyontárgyak tiszta értéke nem éri el a 20 millió forintot.

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (Itv. 24. §) kétszerese.

(Forrás: APEH)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó létszámkorlát megállapításáról

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) alkalmazásában alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között

• a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
• b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
• c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített,

határozott időre szóló munkaviszony minősül.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg

• a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetében az egy főt,
• b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
• c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
• d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az előzőek szerint meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Az előzőekből következik, hogy például az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az évi alkalmi munkavállalói létszámkeret 365 nap. Az egyenlőtlen beosztással történő felhasználás keretében tehát a tárgyévben 365 nap alapulvételével munkavállalóként egy napot számítva több munkavállaló is foglalkoztatható a munkáltatónál egy nap, feltéve, hogy alkalmi munkának minősül a határozott időre szóló munkaviszony. Ha tehát főállású munkavállaló foglalkoztatására nem kerül sor, akkor egy nap egy alkalmi munkavállaló vehető fel az év minden napján.

A munkáltató ily módon egy évben 365-ször (idén - az Efo.tv. hatálybalépésére tekintettel - 2010. augusztus 1-je után 153-szor) foglalkoztathat alkalmai munkavállalót. Ennek a keretszámnak a beosztása a munkáltató belátására van bízva, akár egy nap is alkalmazhat 153 embert, de akkor az év többi 152 napján ilyen módón már nem foglalkoztathat.

Egy másik példát nézve nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az Efo.tv. alapján több tíz fő alkalmai munkavállalót foglalkoztasson heti kettő-három napra évente négy-öt alkalommal. Tíz fő foglalkoztatása három napon keresztül a 2010. évi 153 napos létszámkeretből 30 napot vesz el, és ha ez a foglalkoztatás az év során még négy alkalommal ismétlődik, akkor az összesen 150 nap a 2010. évi 153 nap terhére a tíz fővel számolva.

Több, például húsz fő foglalkoztatása esetén három napon keresztül összesen 60 napot vesz el a 2010. évi 153 napos létszámkeretből, amely két alkalom esetén 120 napot tesz ki a 153 felhasználható keretből. Ha a munkáltatónak a 153 napos kereten túlmenően több munkavállalóra lenne szüksége, akár egy napos határozott időre is felvehet további embereket, teljes közteherfizetés mellett, a Munka Törvénykönyve általános szabályai szerint.

(Nemzetgazdasági Minisztérium 10826/4/2010., APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227867784)

(Forrás: APEH)

Tájékoztató a 2010. november 1-jét követő időszakban alkalmazandó szabályokról a magánnyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatban


A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul a Tbj. 33. § új (3) bekezdése szerint.

Az említett rendelkezéseket a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a 2010. október havi járulékalap után teljesítendő bevallási, valamint fizetési kötelezettséget (melynek esedékessége 2010. november 12.) már a módosított mértékű járulékokkal kell teljesíteni. Tehát a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó kötelezettségek esetén a nyugdíjjárulék mértéke magánnyugdíjpénztár tagja esetében is 9,5 százalék, a tagdíj mértéke pedig 0 százalék lesz.

Az említett időszakban esedékes 9,5 százalék nyugdíjjárulékot magánnyugdíjpénztár tagjai esetében is az APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára (10032000-06056236) kell befizetni.
A tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti, azt továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell megfizetni.

A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó önellenőrzés, pótlás esetén is a 2010. október hónapra vonatkozó bevallás jelenti a választóvonalat, mivel a 2010. szeptemberi és az azokat megelőző időszakokra vonatkozóan a "régi" (8 + 1,5 százalék) mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat önellenőrizni vagy pótolni, mert ezen kötelezettségek eredeti esedékessége megelőzi 2010. november 1. napját. A 2010. október havi, illetve ezt követő időszakra vonatkozó önellenőrzést, illetve pótlást az új (9,5 + 0 százalék) mértékekkel kell elvégezni.

A 2010. szeptember hónapra, illetve az azt megelőző időszakra vonatkozó önellenőrzés, illetve pótbevallás során kimutatott magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számla javára történik. A magánnyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlékot, illetve késedelmi pótlékot szintén az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott önellenőrzési, illetve késedelmi pótlék beszedési számlára kell megfizetni.

Az előzőekkel összhangban módosult a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás felosztása. 2010. november 1-jétől magánnyugdíjpénztár tag esetében a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap 3,9 százaléka minősül nyugdíjjáruléknak az eddigi 0,1 + 3,8 százalékos (nyugdíjjárulék + tagdíj) mérték helyett.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választása esetén, ha a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztár tagja, a közterhet az APEH Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számlára (10032000-06056377) kell teljesíteni, illetve a bevallásban a 191-es adónem kódon kell feltüntetni.

A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó, 2010. október 1-jét megelőző időszakot érintő önellenőrzés, pótlás esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az APEH Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15 %-os ekho beszedési számla (10032000-06057660) javára történik, a bevallásban a régi (3,8 + 0,1 százalék) mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat önellenőrizni vagy pótolni a 195-ös adónem kódon.

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetén (pl. alkalmi munkavállaló) magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatott utáni közteher felosztása is (az előzőekkel összhangban) módosul, a közteher összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg, az eddigi 69,9 + 21,9 százalékos (nyugdíjjárulék + tagdíj) mérték helyett.

Ez azt jelenti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál a magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén a közterhet az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számlára (10032000-06057763) kell megfizetni, illetve a kötelezettséget a bevallásban a 239-es adónem kódon kell feltüntetni.

A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó, 2010. október 1-jét megelőző időszakot érintő önellenőrzés, pótlás esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla (10032000-06057770) javára történik, a bevallásban a 249-es adónem kódon kell önellenőrizni vagy pótolni.

Nemzetgazdasági Minisztérium - Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

(Forrás: APEH)

Tájékoztató a belföldön letelepedett adóalanyok Luxemburgból történő áfa-visszatéríttetési eljárásával kapcsolatban

A Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) (továbbiakban: Irányelv) alapján 2010. január 1-jétől az Európai Közösség valamely tagállamból történt áfa-visszatéríttetést a belföldön letelepedett adóalanyok elektronikus úton kezdeményezhetik a magyar állami adóhatóságnál, a 10ELEKAFA nyomtatvány benyújtásával. A magyar állami adóhatóság a kérelmet továbbítja a visszatéríttetés tagállamához.
Az Európai Bizottság Főigazgatóságának (DG TAXUD) tájékoztatása alapján a Luxemburgi Nagyhercegség, mint visszatérítés tagállama technikai okokból még nem tudja elbírálni a letelepedés tagállamai (így többek között Magyarország) által hozzá továbbított adózói kérelmeket. A kérelmek befogadását leghamarabb 2010. szeptemberétől tudják megerősíteni.
Az Irányelv 19-20-21. cikkei értelmében a visszatérítés helye szerinti tagállamnak egyrészt elektronikus úton, haladéktalanul értesítenie kell a kérelmezőt a kérelem beérkezésének időpontjáról, másrészt a visszatérítési kérelemnek a hozzá történő beérkezésétől számított 4 hónapon belül értesítenie kell a kérelmezőt a visszatérítési kérelem jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó határozatáról. Amennyiben az eljárás során a visszatérítés tagállama kiegészítő információkérést tart szükségesnek, akkor az elbírálás határideje legkevesebb 6 hónap és legfeljebb 7 hónap. Ha a visszatérítés tagállama további kiegészítő információt kér, akkor a visszatérítési kérelemnek a hozzá történő beérkezésétől számított 8 hónapon belül értesítenie kell a kérelmezőt a teljes vagy részleges visszatérítésre vonatkozó határozatáról. Az Irányelv 22. cikke alapján amennyiben a visszatérítési kérelem jóváhagyásra kerül, a visszatérítés helye szerinti tagállamnak a megfelelő határidők (4-6/7-8 hónap) lejártát követően a jóváhagyott összeget legkésőbb 10 munkanapon belül vissza kell térítenie.
Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy az Irányelv 26. cikke alapján, ha a visszatérítés az előzőek szerinti legkésőbbi időpont után történik, a visszatérítés helye szerinti tagállamot a fizetendő visszatérítés összege után kamat terheli!

(Forrás: APEH)

Tájékoztató az állami adóhatóság 2010. október 1-jei szervezeti átalakulásáról

2010. október 1-jétől módosulnak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: APEH Korm. rendelet) szervezeti struktúrát meghatározó rendelkezései.
Az új szervezeti forma célja a regionális szerveződés előnyeinek megőrzése mellett a feladatoknak arra a szintre történő telepítése, ahol azok ellátása a leghatékonyabban biztosítható, azaz az adóztatással összefüggő operatív feladatok adózók közelében, helyi szinten történő megvalósítása.

2010. október 1-jével az elsőfokú adóhatósági feladatok ellátására visszaáll a korábbi megyei szervezeti struktúra, ezzel egyidejűleg a másodfokú adóhatósági feladatok elvégzésére - az elsőfokú adóhatósági tevékenység törvényességének hatékonyabb biztosítására - a jelenlegi régiók területén felállításra kerülnek a regionális főigazgatóságok.
A szervezeti átalakításokat követően az APEH feladatait központi szervei, területi szervei és a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága útján látja el. Az APEH központi szervei a Központi Hivatal, az Informatikai Intézet (volt Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet-SZTADI) és az Oktatási Intézet.

2010. október 1-jétől az APEH területi szervei a regionális főigazgatóságok és a megyei (fővárosi) igazgatóságok az alábbiak szerinti megosztásban.
Az APEH regionális főigazgatóságai:

• a főváros és Pest megye területén Budapest székhellyel az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága,
• Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén Miskolc székhellyel az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága,
• Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Debrecen székhellyel az APEH Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága,
• Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén Szeged székhellyel az APEH Dél-alföldi Regionális Főigazgatósága,
• Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén Győr székhellyel az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatósága,
• Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye területén Székesfehérvár székhellyel az APEH Közép-dunántúli Regionális Főigazgatósága,
• Baranya, Somogy és Tolna megye területén Pécs székhellyel az APEH Dél-dunántúli Regionális Főigazgatósága.

Az APEH igazgatóságai:

• a fővárosban
• az Észak-budapesti Igazgatóság Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerületei,
• a Kelet-budapesti Igazgatóság Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületei,
• a Dél-budapesti Igazgatóság Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületei, területén, Budapest székhellyel.
• a megyékben a megyei igazgatóságok a megyeszékhellyel azonos székhellyel, Pest megyében Budapest székhellyel;
• a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága.

A fentiekben foglaltak alapján a megyei igazgatóságok elnevezése - az alábbi példákon keresztül bemutatva - a következők szerint alakul:

• Budapesten pl.: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság Észak-budapesti Igazgatósága
• vidéken pl.: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Főigazgatóság Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága
• A jövőben az APEH hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben első fokon az igazgatóságok járnak el, az igazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében a főigazgatóságok, a főigazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében az APEH elnöke jár el másodfokon.

2010. október 1-jétől a Kiemelt Adózók Igazgatósága (KAIG) kizárólag a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról szóló 37/2006. (XII. 25.) PM rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő kiemelt adózók és a csoportos áfa adóalanyok adóügyeiben jár el. Az APEH Korm. rendelet 15. §-ában meghatározott, korábban a KAIG-hoz tartozó egyéb feladatokat (pl.: belföldön nem letelepedett adóalanyok, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai áfa visszatérítése, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok köztisztviselői és közalkalmazott adóügyei, APEH alkalmazottak adóügyei) új igazgatóság, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága látja el. Ugyancsak a Kiemelt Ügyek Igazgatósága folytatja le az APEH elnöke által elrendelt központosított ellenőrzéseket is.

A Kiemelt Adózók Igazgatósága és a Kiemelt Ügyek Igazgatósága által, első fokon lefolytatott hatósági ügyekben felettes szervként a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága jár el. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Kiemelt Adózók Igazgatósága valamint a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága az APEH különös hatáskörrel rendelkező szervei, amelyek a hatáskörükbe utalt ügyekben országos illetékességgel járnak el.

A szervezet három szintűvé alakulása tehát leginkább a hatósági tevékenységet érinti.
2010. október 1-jén folyamatban lévő első fokú eljárásokat már az új szabályok szerint illetékes megyei igazgatóságok, míg a másodfokú eljárásokat a regionális főigazgatóságok folytatják le (fejezik be).
Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán 2010. szeptember 30-án első fokon folyamatban lévő illeték ügy tekintetében 2010. október 1-jétől az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) igazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. szeptember 30-át követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.

Az állami adóhatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a feladatok zökkenőmentes ellátása folyamatosan biztosított legyen és a szervezeti átalakulással összefüggésben az ügyfeleket semmilyen hátrány ne érje.

(Forrás: APEH)

Kapcsolt vállalkozások korrekciós tételei elengedett követelés, átvállalt tartozás esetén
[Tao. tv. 18. §-a]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a az adózás előtti eredmény módosítását írja elő, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb, vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár).
A visszafizetési kötelezettség nélkül véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, ezért a korrekció alkalmazása - a Tao. tv. 18. §-a alapján - fel sem merülhet, így a pénzeszközátadáshoz a szokásos piaci árral összefüggő dokumentációs kötelezettség sem kapcsolódik.
Ezzel szemben, valamely követelésnek lehet piaci értéke, így ahhoz kapcsolódóan keletkezhet módosító tétel. A követelés értékesítésekor, a tartozás átvállalásakor a társasági adóalap meghatározása során abból az árból kell kiindulni, amit független felek - összehasonlítható körülmények között - alkalmaznának a követelés értékesítése vagy a tartozás átvállalása esetén. Ez utóbbi esetekben az adózó nyilvántartás készítési kötelezettsége is fennáll.
Forrás: Apeh

[PM Jövedelemadók főosztálya 11395/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5228730838/2010.]

A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ ÚJRA AZ ÖNKORMÁNYZATOK KEZELÉSÉBEN

Az Országgyűlés által 2010. június 21-i ülésnapon elfogadott, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerülnek. Így az állandó és az ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adókötelezettséget 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatóság(ok)hoz kell teljesíteni.

1. Bejelentési, bevallási kötelezettség, adófizetés
Az állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóköteles tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettséget 2010. június 29-től már ahhoz az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, amelynek területén az adózó székhelyet vagy telephelyet létesített, illetve amelynek területén az ideiglenes (alkalmi) jellegű iparűzési tevékenységet folytatni kívánja. Amennyiben adózó a 2010. évben akár állandó, akár ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységének megkezdését az állami adóhatósághoz már bejelentette, azonban a tevékenység befejezésének időpontja 2010. június 29-ére vagy ezt követő időpontra esik, akkor a tevékenység befejezésére vonatkozó változás-bejelentést már az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság tehát a június 28-án, éjfélig benyújtott (elektronikus úton továbbított, ügyfélszolgálatokon átvett, illetve postára adott) adatlapok feldolgozását végzi el, az ezt követően benyújtott adatlapokat az adózó részére küldött levéllel átteszi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.
Amennyiben adózó a tevékenység megkezdésére vagy befejezésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét kívánja teljesíteni - akár állandó, akár ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről van szó -, akkor azt szintén az illetékes önkormányzati adóhatóság(ok)nál teheti meg.

Adózó állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóval kapcsolatos bevallását szintén 2010. június 28-ig tudja az állami adóhatósághoz benyújtani, azaz, ha a bevallást 2010. június 28-án személyesen benyújtja, postára adja vagy elektronikus úton előterjeszti, akkor az állami adóhatóság ezen bevallásokat még feldolgozza. Azokat a bevallásokat azonban, amelyeket 2010. június 29-én, vagy ezt követően terjeszt elő az adózó (akár elektronikus úton, akár papíralapon) az állami adóhatóság elutasítja. Ezeknek a bevallásoknak a feldolgozása már az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. A bevallásokra teljesített befizetést 2010. június 29-én, vagy azt követően az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, abban az esetben is, ha az adózó a befizetéseihez kapcsolódó bevallást 2010. június 29-ét megelőzően adta postára, nyújtotta be személyesen vagy terjesztette elő elektronikus úton. Ha adózó 2010. június 29-én vagy ezt követően kívánja egy esetleg elmulasztott vagy olyan bevallási kötelezettségét teljesíteni, amely 2010. június 29. napjánál korábbi (azt megelőző) bevallási időszakra vonatkozik, akkor is az önkormányzati adóhatósághoz kell ezeket a bevallásokat teljesíteni. Ugyanez értendő a bevallás önellenőrzésére is, akkor is, ha az önellenőrzés olyan bevallásra vonatkozik, amely korábban az állami adóhatósághoz került benyújtásra. Kivételt képez ez alól, ha az adózónak 2010. június 29-ét megelőzően az adóhivatalhoz benyújtott hibás bevallására - az adóhivatal értesítése alapján - úgynevezett "javítóbevallás" kell benyújtania. Ebben az esetben a javítóbevallást még az állami adóhatóság dolgozza fel. Az állami adóhatóság azonban csak akkor tudja ezeket a javítóbevallásokat feldolgozni, ha "Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja" mező a "javítóbevalláson" kitöltött.
Az állami adóhatóság a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat még befejezi. Tehát a hatályba lépést megelőzően benyújtott bejelentéseket (változás bejelentéseket) és bevallásokat feldolgozza, sőt a hibás bizonylatok javításáról is intézkedik, akkor is, ha a javítás áthúzódna a törvény hatályba lépése utáni időpontra (is).

Ugyanígy jár el az állami adóhatóság az iparűzési adóval összefüggésben teljesített befizetések tekintetében is: a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adószámlára joghatályosan a 2010. június 28-i legkésőbbi terhelési dátummal teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el. A postai készpénz átutalási megbízások közül azok számolhatóak el (könyvelhetőek fel) az állami adóhatóságnál befizetésként, amelyeket az adózó legkésőbb június 28-án postára ad. Az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain, POS terminálon keresztül szintén a jelzett időpontig lehet helyi iparűzési adóra és jogkövetkezményeire fizetni, illetve a fenti időponttól az állami adóhatóság ügyfélszolgálatai már nem biztosítanak készpénz átutalási megbízást a HIPA-kötelezettségek teljesítéséhez.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2010. június 29-én és ezt követően átutalt, postára adott megbízások alapján beérkező befizetéseket az állami adóhatóság haladéktalanul "visszafordítja", visszautalja az adózó számára. Ugyanez vonatkozik a helyi iparűzési adónemen fennálló valós túlfizetésekre is. Ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót fizetni 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatósághoz kell. Az esetleges későbbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében kérjük, vegyék a leírtakat figyelembe. A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó 2010. június 29-től nem fizeti meg adóját vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat) fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat). Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság(ok)nak az adózó azon adatait is átadja, hogy mely iparűzési adóval kapcsolatos fizetési kötelezettségének mióta nem tett eleget.

A hivatkozott törvény szerint az állami adóhatóság 2010. június 29-től már nemcsak befizetést, hanem iparűzési adóval összefüggésben kiutalási és/vagy átvezetési kérelmet sem tud befogadni és teljesíteni. Természetesen amennyiben az adózó adókötelezettségének teljesítéseként nagyobb összeget fizetett be adószámlájára és hibás bizonylata nincs, valamint valamennyi adókötelezettségét (bevallási) teljesítette és ezt követően (valós) túlfizetése áll fenn, akkor azt az állami adóhatóság az adózónak törvényi rendelkezés alapján hivatalbólkiutalja.

2. Ellenőrzési eljárások
Amennyiben adózónál a hatálybalépéskor olyan ellenőrzési eljárás van folyamatban, amely helyi iparűzési adóra (is) vonatkozik, akkor az állami adóhatóság ezen eljárást az iparűzési adó vonatkozásában is még lefolytatja, az adatokat azonban az eljárás befejezését követően átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak, amely ha szükséges az eljárást továbbfolytatja, pl. a hatósági eljárásban a határozatot meghozza. Abban az esetben azonban, ha az állami adóhatóság az adóügyet 2010. június 29-ig lezárta, azaz a határozatát meghozta, úgy az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat is az állami adóhatóság folytatja le.

3. Fizetési kedvezmények, végrehajtás
2010. június 29-től a helyi iparűzési adó kötelezettségre irányuló fizetési kedvezményi (részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklés) kérelmet is az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság, a korábban hozzá benyújtott olyan fizetési kedvezményi kérelmeket, amelyekben határozathozatalra még nem került sor, átadja az önkormányzati adóhatóságnak.
2010. június 29-ével, mint határnappal az állami adóhatóság a helyi iparűzési adótartozásokra vonatkozó adó-végrehajtási eljárás megindítására illetve folytatására sem rendelkezik önálló hatáskörrel. A végrehajtás foganatosítására az állami adóhatóságnak a folyamatban lévő ingó illetve ingatlan végrehajtással érintett ügyekben illetve a június 29-étől indítandó eljárások esetében kizárólag az önkormányzati adóhatóság ez irányú nyilatkozata, megkeresése alapján van hatásköre.

4. Előlegfizetés
A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg már szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.